Lassan egy hete már, hogy megérkeztünk és próbálunk hozzászokni az új életünkhöz. Szegény fiúknak csak 2 napjuk volt a regenerálódásra, mert kezdődött az iskolai előkészítő. Mivel minimális az angoltudásuk, így feltétlenül javasolták, hogy már az augusztusi sulikezdés előtt ismerkedjenek a nyelvi környezettel és persze az iskolával. Nagyon izgultak, de szerencsére felesleges volt az aggodalom, mert többé-kevésbé jól érzik magukat.
A 6 órai időeltolódás miatt még az átállással vannak gondjaink, este nehéz elaludni, reggel meg felkelni, de napról napra javul a helyzet.
Mivel én hozom,viszem őket a suliba, a vezetés jelentett némi izgalmat a legelején. Nem elég, hogy balra tarts, meg jobbos kormány, de az index is az ellenkező oldalon van, így az első próbálkozásaim alkalmával állandóan az ablakot töröltem a szikrázó napsütésben. Most már csupán a bal oldalon akarok beszállni a kocsiba, de ha már végre megtaláltam a helyemet, akkor már megy minden, mint a karikacsapás.
Mivel délben már megyek Bálintért, egyelőre nincs sok időm felfedezni ezt a világot, de azért naponta kapok csepegetve ízelítőt, hogy már nem otthon vagyok.
Én nem vagyok nagy tengeri herkentyű rajongó, de ami itt van, az tényleg félelmetes. Még a sarki kisboltban is ott másznak a rákok, meg a nemtudommik. A fűszerek, meg egyéb kajaalapanyagok felét nem ismerem, így lesz mit tanulnom (bár olyat, aminek csápja van, tuti nem fogok főzni).
Apropó főzés! Itt annyira olcsó (és finom) a kaja, hogy nem divat a főzés, pedig én nagy izgalommal készültem, hogy továbbtanuljak ezen a téren. Még 5 hét és a hajószállítmánnyal megérkeznek a konyhai tartozékaim, így utána már dacolni fogok a helyi hagyományokkal. Bár az első csalódásom is pont ezzel kapcsolatos. A lakásban mindenhol van légkondi, de pont a konyhában nincs, mert ez a maid felségterülete – de mi van, ha a háziasszony furcsa szokást vesz fel és saját maga akar kaját készíteni a családjának? Lehet, majd hívok egy maidet, aki majd sütés közben legyezni fog :-) Erre a modern kori rabszolgatartásra majd még bővebben visszatérek, mert ez pl. azon dolgok egyike, melyek messze állnak az én lelki világomtól. Félreértés ne essék,nem azon csodálkozom, hogy itt teljesen normális egy "bentlakásos" maid, hanem inkább a körülmények, amik körülveszik őket. Szóval ebben a témában még folyt. köv.
Szerintem pedig idővel nagy tengeri herkentyű rajongók lesztek. A kép alapján nyersen neki állnék felfalni ezeket, annyira guszták. Na persze még nem reggeliztem...:))
VálaszTörlés