Mennyire igaz az a mondás, hogy az otthonod ott van, ahol megteremted magadnak. Persze ezen lehet vitatkozni, hogy kinek mennyire tág avagy szűk ez a fogalom, de jómagam most éreztem meg igazán, hogy mennyire hiányoztak a tárgyak, amelyek hozzám, hozzánk tartoznak.
Végre kikötött a hajó, benne minden, amit fontosnak tartottunk elhozni magunkkal. Néhány bútor, pár kép a falról, a kedvenc könyveink, a gyerekek játékai és persze a becsomagolt konyhám. Az otthonunk egy része, ami most jóval többet jelent annál, mint ahogy valaha is gondoltuk.
Lassan a helyére kerül minden, csupán néhány doboz vár még arra, hogy kicsomagoljam és a képek, hogy a megfelelő helyre kerüljenek - de nemsokára nyugodtan hátra dőlhetünk, elmondhatjuk, hogy megérkeztünk….
Fárasztó volt az elmúlt néhány hónap. A kiutazással járó rengeteg izgalom, az építkezés, aztán persze itt a beilleszkedés, a sulikezdés - külön-külön is elég lett volna, de így töményen már sok volt.
Régen éreztem ekkora nyugalmat, szeretnék benne sokáig elmerülni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése