2011. november 15., kedd

Mama



Megérkezett anyukám, így a következő hetekben őt kényeztetem…

Mivel nem beszél angolul, így az átszállás miatt a repjegy mellé kértünk neki ún. assistance szolgáltatást is. A segítség aztán valami oknál fogva elmaradt, de nem elveszett emberről lévén szó, könnyedén megtalálta a csatlakozó járatot.

A lényeg az, hogy szerencsésen megérkezett, a gyerekek pedig majdnem kiugrottak a bőrükből, amikor meglátták végre a reptéri üvegfalon keresztül. Hiányzott már nagyon, mert hiába beszélünk sokat skype-on, de azért az öleléseket virtuálisan nem lehet pótolni.

Szóval megérkezett a nagyi, aki azóta csak pörög a szokásos tempójában. Már meggyúrta a házi (túrós) tésztát az unokáinak, amihez ráadásul még előre lesütött szalonnát is hozott magával, mert ugyebár az otthoni biztos jobban ízlik a fiúknak.

70 éves volt a múlt hónapban, de cseppet sem látszik meg rajta, sőt szerencsére olyannyira friss és fiatalos, hogy a 7 órás jetlag meg sem kottyant neki.
Állítólag ahány óra az időeltolódás, kb. annyi nap szükségeltetik, hogy a szervezet teljesen alkalmazkodjon az új időviszonyokhoz. De neki mégsem jelentett problémát, hogy másnap reggel velünk ébredjen, azaz otthoni idő szerint éjfél körül.

Ma elvittem egy orchidea kiállításra, meg egy kicsit a belvárosban bóklásztunk és közben csak azt mondogatta, hogy csípjem meg, mert nem hiszi el, hogy itt van a világ másik végén…

virágok...


néhány gyönyörűség, többi a fotóalbumban itt (klikk)




5 megjegyzés:

  1. Szűcs Gabriella2011. november 15. 13:24

    Az orchideák egyszerűen meseszépek!
    No és anyukád is remekül fest előttük....
    ....nem csoda, ha úgy érzi, álmodik! :)

    VálaszTörlés
  2. anyukám tényleg jól érzi magát, mindenért lelkesedik.
    talán Thomas Lieven sem mondta nála többször: ha én ezt a klubban egyszer elmesélem...

    VálaszTörlés
  3. Húú, gondolom, hogy élvezik a gyerekek a hazai hús-vér nagymamát! És ha még finom ételekkel is kényezteti őket..! Biztosan nagy élmény ez neki, ahogy nektek is, hogy ő ott van veletek.

    VálaszTörlés
  4. Mariannkám!
    Rég jelentkeztem, bár a feljegyzéseket mindig örömmel olvasom.
    Ismét fantasztikus képeket készítettél!
    Az őszi szünetben Sárváron töltöttünk el néhány napot és sokszor gondoltam Anyukádra, hátha összetalálkozom vele valahol az utcán vagy a fürdőben.
    Úgy látom, hogy jobb "társaságot" talált magának.
    Igazán bátor, hogy így egyedül nekivágott egy ilyen hosszú útnak.Gondolom,most nagy az öröm mindkét részről.Biztos, hogy nagyon hiányzott Neked is és főleg az unokáknak.
    Kívánom,hogy érezze jól magát!Vigyétek el azokra a szép helyekre ,amiről itt nekünk beszámolsz, mert a személyes élmémynél nincs felejthetetlenebb.Szerintem a "hazai" ízeket sem
    vetik meg a fiúk.
    Kicsit irigykedve, de további szép napokat,közös élményeket kívánok mindannyiotoknak szeretettel:Edit

    VálaszTörlés
  5. nagyon finom volt a túrós tészta !!!!
    "csípjetek meg, mert nem hiszem el kedves kis édes unokáim"

    VálaszTörlés