Langkawin ezt a "használati útmutatót" olvashattuk a szobánkban, azaz ablakokat, erkélyajtót nem volt ildomos éjszakára nyitva hagyni, hacsak nem akart valaki majommal egy ágyban ébredni. Bár szerintem ez inkább a dzsungelben álló házak lakóira vonatkozott, nem pedig a vízen álló cölöpösökére. De mivel egy 8 méteres őshonos kígyófajtától is kellett tartanunk, így nem kockáztattunk:-)
Szerencsére csúszómászókkal nem találkoztunk, majmokkal annál inkább. Nemcsak az üdülőtelepen, de az autóutakon is össze-vissza rohangáltak, így a kocsiknak sokszor meg kellett várni, amíg egy-egy majomfamília átkel előttük.
Kígyó helyett láttunk repülő lemúrt. Ez a mókus-majom keverék a nevével ellentétben nem repül, de a denevér végtagjaihoz hasonló "szárnyak" segítségével könnyedén ugra-bugrál a fákon. A sziget lakója még a malibár is, azaz egy hosszú, bozontos farokkal büszkélkedő óriásmókus. Sajnos mindkét állatkával csak esti szürkületben találkoztunk, így ezek itt nem az én fotóim:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése