Kambodzsa történelme folyamán mindig is Ázsia éléskamrájának számított. Rizzsel és hallal volt megtöltve, mert ezen a tájon ezek jelentik a mindennapi betevőt. Nem véletlenül fájt rá a mongolok, thaiok és vietnámiak foga és az őrült Pol Pot is pont e kincsek miatt akarta kizárólagos agrárbirodalommá fejleszteni az országot. Majd még erről lesz szó, de most inkább egy kis földrajz.
Az ország közepén terül el a Tonle Sap vagy „Nagy-tó”, Dél-Kelet Ázsia legnagyobb és halban leggazdagabb édesvízi tava. A 2700 négyzetkilométeres (vö: Balaton 594 km2) vízfelszín monszun idején öt-hatszorosára dagad, méghozzá úgy, hogy a Mekongot a tóval összekötő folyó folyásiránya megfordul. A természet ezzel elrendez mindent, hiszen a tó jól megszívja magát és így elegendő tartalékot képez a száraz hónapokra is.
Tonle Sap nagyon gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhet, ami azonban sajnálatos módon nincs biztonságban. A Mekong felső, kínai szakaszán épült számos gát és a szennyezéseket produkáló ipar ugyanis óriási veszélyt jelent a tavat tápláló folyó ökológiai egyensúlyára és ezzel együtt a halászatból, rizstermesztésből élő emberek életére is.
Az egyik nap mi is ellátogattunk a nagy tó észak-nyugati csücskébe, illetve a partok mentén található egyik "úszó falu”-ba. Éppen a száraz évszak kellős közepén járunk, így sajnos nem a legszebb arcát mutatta a természet, sáros és a sok szemét miatt elég bűzös volt a víz.
Mivel a Siem Reap folyó vízállása most rendkívül alacsony, így a falu jelenleg a torkolatnál vert tanyát. Bambuszon, kiszuperált autókerekeken vagy benzintartályokon állnak – pontosabban lebegnek – a viskók, de ugyanígy az iskola, a tornapálya, a templom, a piac, sőt a disznóól és a tyúkudvar is. Az esős évszak beköszöntével közelebb költöznek/hajóznak a városhoz, akkor a folyópart mentén, de ugyanígy a vízen élik a hétköznapjaikat.
Mindössze néhány száz családból áll a kis vízi falu közössége, halászatból, az idelátogatók vásárlásaiból, adományaiból élnek – meglehetősen szerény körülmények között.
ui: Szingapúrban is van egy boltocska, ami a vízre épült. No nem egy viskóról van szó, hanem egy többszintes kristálypalotáról, ahol méregdrága táskákat árulnak.
A neve: Louis Vuitton.
Belegondoltam, hogy néhány táska árából itt évekig eléldegélnének az emberek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése