Szingapúrban mindenhol építkeznek, de szerintem nekünk sikerült a legnagyobb építkezési övezetet kifognunk. Mióta itt vagyunk, már a kilencedik házat húzzák fel a környező utcákban, ez pedig azt jelenti, hogy legalább 6 hónap/ház igazi fülbemászó muzsika (természetesen sztereóban, mert egyszerre több is folyamatban van). 3 hónapig tart, mire lebontják a régi házat - szétvernek tíz(+)emeletnyi betont - majd még három hónapon keresztül az új épület alapját készítik elő. Ez hasonló zajokkal jár, mert nagyon mélyre kell veri a cölöpöket. Hurrá!
Talán azt még nem meséltem, hogy a város egyik legnagyobb ifjúsági szórakozó központja is itt van a szomszédban, ahol minden pénteken és szombaton hajnalig szól (üvölt) a zene. Tegnap éjjel azonban nonstop állt a bál. Amikor hazamentek a legények (lányok) jöttek a futók. Az Orchardról indították ugyanis az idei maratont, na de mikor, ha nem hajnali 5- kor ( ilyenkor még "csak" 25 fok...). Előtte egy órával már elkezdődött a ráhangolás, azaz zárt ablakok mögül is meg tudtuk volna csinálni a bemelegítést.
Érdekes egyébként, hogy minél magasabban van egy lakás, annál zajosabb. Ezzel sikerült jó alaposan melléfognunk, hiszen azt gondoltuk, hogy milyen jó lesz nekünk itt a 25. emeleten. Se bogár, se por és még az utca zaja sem ér majd fel idáig...Tévedtünk. Egy fizika könyvet nem ártott volna előtte fellapozni.
Kilátás a gyerekek szobáiból: az egyik éppen most kezdődik, a másikat (legelső) egy éve kezdték,
a mögötte állót most adták át...
Itt meg éppen egy bontás van folyamatban. Miután szépen körbeállványozták a házikót, valahogy felvarázsolják a tetőre a munkagépeket és szépen haladnak lefelé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése