2012. szeptember 27., csütörtök

Forma-1

Eddig csak tévében láttam Forma-1-es futamokat, gondoltam majd egyszer valamikor élőben is....Úgy látszik most érkezett el ennek az ideje, hiszen az itteni utcai száguldó cirkusznál keresve sem találtam volna jobb alkalmat.
Nem vagyok különösebben nagy rajongója ennek az autós őrületnek, de ezt tényleg kár lett volna kihagyni, mert nagyon nagy élmény volt a vasárnap este.

Első nagy piros pont: csak 10 perc és már a pályánál voltunk, a profi rendezésnek köszönhetően pedig minden olyan olajozottan működött. Nem volt tömegnyomor, egyértelműek voltak a útmutató táblák, kedvesek voltak a szervezők.
Sétálójegyünk volt, de mivel amúgy is csak egy-egy csík erejéig lehet élvezni a versenyt, így ezt megunván a fűben heverészve óriáskivetítőkön követtük inkább a futamot, miközben a száguldó kocsit repesztéseit dolby sztereóban hallgathattuk:-)
Azért nagyon vicces volt látni ezeket a szuper kocsikat azokon az utakon, ahol mi is sokszor megfordulunk és hiába suvickolják fel a nyomokat minden évben, azért a kanyarokban hagyott fekete keréknyomok még nagyon sokáig látszanak.

Itt Szingapúrban minden évben óriási programdömping társul a versenyhez, így a különböző zónákban több színpadon legalább nyolcvan előadás, koncert és egyéb látnivaló várta a közönséget.
Bálint már szombaton este is kiment az apjával a nagykoncertre (Maroon5), vasárnap már együtt voltunk és ha nem éjjel 11-kor kezdte volna Katy Perry a bulit, talán nem csak az első három szám erejéig maradtunk volna...
http://www.singaporegp.sg



még több fotó itt.

2012. szeptember 22., szombat

Répatorta


Kai Kai nemrég ünnepelte az ötödik szülinapját.
Szegény panda még a karanténban vesztegel, de legalább méltó módon fölköszöntötték: egy almás, répás jégtortával...Boldog szülinapot!

na mi lesz már, minek ennyit vacakolni?



végre! fincsi hűs finomság...

Photo / Wildlife Reserves Singapore


2012. szeptember 17., hétfő

Ujj számtan



Már az ősember is az ujjait használta a számoláshoz, ezzel a jó szokással pedig nem hagytunk fel azóta sem (nyelvészeti csemege: a latin ujj szóból (digitus) származik az angol digit, azaz számjegy elnevezés).

Ahány ház, annyi szokás alapon az ujjunkkal való számolás - helyesebben a számok elmutogatása - nagyon színes képet mutat. Mivel Szingapúrban sok náció él egy rakáson, így már nekünk is sikerült néhány variációt megismernünk ezalatt egy év alatt.

Mi magyarok a legtöbb európai néppel együtt a számolást mindig a hüvelykujjunkkal kezdjük és az ötöst a nyitott tenyerünkkel mutatjuk. Az angolok, amerikaiak és ausztrálok pont fordítva haladnak, tehát ők a kisujjukkal kezdenek, de a vége, azaz az ötös már ugyanaz. (lsd. Give me five! = Csapj a tenyerembe!)

Az ázsiaiak esetében eddig kétféle, igencsak eltérő mutogatással találkoztam. A kínaiak egy kezükön egészen tízig elszámolnak:

 


A japánok és koreaiak viszont nyitott tenyérrel indítanak és a számokkal előrehaladva ökölbe zárják a kezüket, hattól tízig pedig visszafelé ugyanez: 



Tehát igencsak zavaros lehet egy ilyen számmutogatósdi, mert ha egy japán hármat mutat egy amerikainak, az neki kettőt jelent, de ha az amerikai mutatja a hármat, akkor az meg a japánnak kettő, de akár nyolc is lehet, mint ahogy egy kínainak is a mi kettesünk...inkább nem folytatom:-)

Az egyéb kézjelekről vagy az eltérő jelentésű kommunikációs technikákról és gesztusokról még sokat tudnék mesélni, így ebben a témában mindenképpen folyt. köv.

2012. szeptember 12., szerda

Eltévedt dzsungellakók



Amikor ma Bálint megérkezett az iskolából tiszta sáros volt a táskája, mert útközben hazafelé a hátára ugrott egy majom…

Amerre a szemünk ellát, mindenhol felhőkarcolók, de a házak tövében rengeteg fa és bokor zöldellik, ahol bizony megbújhat néhány eltévedt dzsungellakó.
A sulijukban már kétszer is előfordult, hogy a „pitonmentőket” kellett kihívni egy eltekergett óriáspéldány miatt. De ez errefelé nem is akkora nagy szenzáció, évente ugyanis kb. 300 kisebb-nagyobb csúszómászót fognak be lakossági bejelentésre. Az állatkert már nem is győzi az örökbefogadást, így külföldön próbálnak túladni rajtuk.

Még az a szerencse, hogy tigrisek csak a Tiger sör dobozairól vicsorítanak ránk :-)


ezen a videón egy pitont próbálnak befogni Szingapúr egyik lakótelepén:

2012. szeptember 7., péntek

Panda hírek



Tegnap reggel két nagyon népszerű és régóta várt látogató érkezett Szingapúrba. A Changi reptéren 60 fős delegáció fogadta őket, köztük Teo Ser Luck kereskedelmi és ipari miniszter valamint az egykori elnök, S.R. Nathan.
Azért, hogy minél kényelmesebb legyen az utazás, a repülőgép közepén egy kosárlabda pálya nagyságú helyre szóltak a jegyek és hogy az ellátás is tökéletes legyen, mintegy 90 kilogramm bambusz lapult a catering csomagban.
A vendégek kissé megilletődve fogadták a nagy ovációt, majd csalódottan vették tudomásul az 1 hónapos karanténról szóló döntést. Októbertől viszont már a vadiúj otthonuk várja őket, ahol a természetes élőhelyükhöz hasonló klímát egy duplaüveges légkondis medvelak biztosítja.

Szingapúr ezzel az akcióval már a kilencedik olyan ország (Kínán kívül természetesen), ahol lehetőség nyílik arra, hogy közelről is megcsodálhassunk egy-egy helyes óriáspandát. Az állatok minden helyszínen egy 10 éves kölcsönszerződés keretében vendégeskednek, azaz az évi 1 millió dolláros "bérleti díj" ellenére is a kínai állam tulajdonában maradnak és ugyanez vonatkozik az esetleges utódokra is.

KAI KAI, az ötéves hím és JIA JIA, a négyéves nőstény maci


A óriáspanda kínai nyelven "nagy medvemacskát” jelent. A "macska" jelzőt annak köszönheti, hogy a többi medvefélével ellentétben kitűnően tud fára mászni, a pupillája pedig nem kerek, hanem a macskaszemhez hasonlóan rés alakú. Naponta meglehetősen hosszú ideig (10-12 órán keresztül) képes egy helyben üldögélni, azaz életvitele igen lassú a rokonságához hasonlítva. Nem brummog (nem nyávog), hangja inkább a bárány bégetéséhez hasonlít. Elsősorban bambusszal táplálkozik, annak is főleg a fiatal hajtásait részesíti előnyben, de gyümölcsöt és elvétve egy-egy apróbb gerinces állatot is elmajszol.
Őshazája mindössze 5900 km², amely magában foglalja Szecsuan, Kanszu és Sanhszi kínai tartományok hegyvidéki területeit. A nyarakat a sűrű erdővel benőtt, 2700–4000 méter magasságban fekvő szubtrópusi hegyoldalakon tölti, télen pedig nem alszik téli álmot, hanem a hideg elöl az alacsonyabban fekvő területekre vándorol.
Jelenleg sajnos a veszélyeztetett fajok táborát erősíti, hiszen szabadon 2000 példánynál is kevesebb él belőlük. De nagy szerencsére Kínának szívügye a macik megmentése, így egyre több pandamentő központ nyitja meg kapuit és a szakértői gondoskodásnak köszönhetően mára az állomány is végre növekvő tendenciát mutat.

leszállás után a fotósok gyűrűjében:

  



és íme az új 1500 nm²-es légkondis otthonuk:
(a maciknak lehetőségük lesz a trópusi klímát is megismerni, azaz kapnak kimenőt a szabad levegőre is, de minden bizonnyal inkább bent hűsölnek...)


http://pandas.riversafari.com.sg