Nagy izgalommal vártuk ezt az utazást, előreláthatólag 3 évre engedtük le a horgonyt Szingapúrban, ebben az óriás kikötővárosban. Új fejezet ez a család minden tagjának. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy mi minden történik velünk ez idő alatt, akkor olvassátok kalandjainkat…
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskola. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskola. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. április 22., vasárnap
Global Picnic
Tegnap volt az iskola legnagyobb családi rendezvénye, az ún. Global Picnic. Érdekes programok, nagy eszem-iszom, komplett vidámpark, jó hangulat (nagy szerencsénkre a tűző napot megúsztuk), így minden igazán kerekre sikeredett.
Beszéljenek inkább a képek, a fotóalbumban találjátok a többit.
2012. április 19., csütörtök
Életre nevelő oktatás
Nem mondok újat, ha arról mesélek, hogy szemben a mi otthoni poroszos tanítási rendszerünkkel, mennyire más, a valódi életre sokkal jobban felkészítő oktatásban van részük itt a gyerekeinknek.
Edit néninek és Mária néninek hála Bálint nagyon jó alapokat kapott otthon, így a kezdeti beilleszkedési problémákat leküzdve már nagy lelkesedéssel és még jobb eredménnyel veszi az akadályokat.
Mindig elcsodálkozom azon, hogy milyen jó dolgokra tanítják őket és főleg azt, hogy a gyerekek mennyire élvezik ezt a fajta játékos tanulást.
A legjobb tantárgyuk szerintem a POI (Program of Inquiry), ami a későbbi kémia, fizika, biológia, földrajz, gazdasági ismeretek stb. tantárgyakra készíti elő az alsós diákokat. Mindezt úgy, hogy motiváltan és tele lelkesedéssel kutakodnak ezeken a területeken, természetesen az érettségi szintjüknek megfelelő mélységben és intenzitással.
A negyedikes tananyagban szerepel többek között a környezetvédelem, a megújuló energiák, az ősi civilizációk, az életünket megkönnyítő használati tárgyak stb.
Nagyon jó dolog az, hogy van idejük elmélyülni egy-egy témakörben és ami még fontosabb, hogy élményközpontú kutató-felfedező munka folyik. Legalább egy hónapon keresztül „emészthetnek”, miközben rengeteg önálló és csoportos kutatómunkát végeznek és számos érdekes feladattal és kihívással kerülnek szembe.
Az aktuális osztálykirándulás, de volt úgy, hogy még a testnevelés óra is erről szólt. Nemrég a görög olimpia számaiban rendeztek tornaversenyt, vagy éppen római vagy görög isteneknek öltöztek be és úgy mutatkoztak be egymásnak.
Ha kíváncsiak vagytok, itt megtaláljátok a két félév anyagát.
Ezeket a témákat otthon is érinti a tananyag, de messze nem ennyire részletesen, hiszen a szigorú tanmenet nem ad elég időt és lehetőséget a kibontakozásra.
A mostani témájuk is nagyon érdekes: a kereskedelmen keresztül megvalósuló kapcsolataink, lehetőségeink.
Először azt tisztázták, hogy mi a különbség a szükséglet és az igény között, majd a kereslet, kínálat fogalmát járták körbe jó alaposan. Ezután ellátogattak egy piacra, hogy mindezt élőben is kielemezzék, itt meginterjúvolták a kofákat a dolgos hétköznapokról és körbenéztek, hogy milyen árverseny folyik, mikor és miért vannak akciók stb. Aztán még egy üzleti tervet is kellett készíteniük, amiben mindenki megálmodta a saját „bizniszét”, leírták, hogy a jövőben mit árulnak, milyen áron, mennyit dolgoznak mindezért, mivel győzik le a versenytársakat és hogyan szereznek törzsvásárlókat.
A múltkor a klasszikus limonádés stand volt a házi feladat, ezt itt találjátok:
http://www.coolmath-games.com/lemonade/
A következő héten pedig az iskolában lesz ún.„kereskedő nap”. Azaz cserélhetnek megunt dolgokat, saját készítésű tárgyakat illetve különböző szolgáltatást nyújthatnak egymásnak - pl. kulacsmegtöltés, ceruzafaragás, sorban állás a kantinban, hajfonás készítés stb. A szolgáltatásokról az iskola készít kártyákat, de a hirdetést, a kreatív akciókat nekik kell megszervezniük. Pénz nincs a játékban, helyette a megfelelő értékű csere-berén és a kapcsolatépítésen van a hangsúly.
Nemrég vásárolni voltunk, ahol is szembe jött velünk az iskolában tanult életszagú példa. Bálint szeme felcsillant és gyorsan kiselőadást tartott nekem arról, hogy egy új termék bevezetésekor miért árulják azt drágábban és a régebbi típusokat miért árazzák le…
A jövő heti vásárra többek között ezzel a vicces "kiömlött a szörp" (de mégsem) című mutatvánnyal készül Bálint - nagyon kreatív és egyszerű házi gyártmány, folyékony ragasztó és némi színezék szükséges hozzá - no meg türelem, hogy megszáradjon az alkotás - a hatás viszont garantált.
2011. december 16., péntek
Büszke anyuka
Bálintnak sikerült egy félév alatt 2 előkészítős szintet ugornia, olyan jól megy neki az angol, hogy januártól már a "normál" osztályban folytathatja a sulit. Immár a harmadik osztályfőnököt kapja, ezúttal egy új-zélandi tanító bácsit és persze megint új osztálytársakat. Nagyon büszke vagyok rá, mert van több olyan társa, akinek másfél év alatt sem sikerült a felzárkózás.
Marci is ügyeskedik, sajnos (vagy nem sajnos) szó szerint.
A házit mindig az iskola honlapjáról kell letölteniük, így volt ez múltkor a matekkal. A megoldás természetesen nincs fent a neten, csak jelszóval védett oldalon keresztül lehet hozzáférni. De Marcinak nem jelentett nagy problémát, megbuherálta a rendszert és gondolom röhögött egy nagyot a markába...
Már a múltkor is csinált valami hasonlót, akkor egy feladatsor eredményjelző oldalának html kódját bütykölte át valahogy és a szerzett pontokat retusálta saját kénye szerint.
No nem mintha örülnék annak, hogy ilyet csinál - kapott is érte egy alapos fejmosást - de közben értékelem, hogy legalább elmeséli a csíntevéseit. Különben sosem jöttem volna rá, hogy miket ügyködik. Abban meg reménykedem, hogy a suliban nem veszik észre.
Megígérte, hogy legközelebb visszafogja magát és nem érez késztetést hasonlóra, amúgy meg büszke vagyok rá, mert többet ért a számítógépekhez, mint mi ketten együtt az apjával...
2011. november 3., csütörtök
Maratoni gombócolás
Pl. ma Bálintnak egy kedvenc hazai ételét kell bemutatnia, így emiatt tegnap szilvás gombóc lázban égtünk egészen este 10-ig.
Nagy kedvencről lévén szó, már amúgy is esedékes volt a menübe iktatni és hogy minél színesebb legyen a beszámoló, a nagy esemény közben a kamera is annyit villogott, hogy Hemző Károly is tuti megirigyelte volna.
Csak az alapanyagokról legalább 10 felvétel készült ilyen-olyan szögből, mert nagyon kritikus volt a készítője, aki persze ezen kívül még főzni, gyúrni és tölteni is akart és közben valamennyi munkafázist megörökíteni. Én meg nem tudtam, hogy éppen mire ügyeljek. Arra, hogy a már csupa maszat fényképezőgépet lehetőleg ne ejtse bele még a cukros szilva levébe is, avagy a tészta valóban megfelelő állagú legyen.
Végül az eredetileg sem két perces projekt legalább 4-5 óráig eltartott, mert a cél előtti utolsó lépéseknél (fotóválogatás, beragasztás, szövegírás stb.) bizony már elkélt némi noszogatás. Hiába, gombócokkal teli pocakkal egy ilyen ügyes kiskuktának is nehézére esik a koncentrálás.
Nagyon szeretném, ha Bálint legközelebb egy kevésbé macerás kedvencről írna fogalmazást, mondjuk egy előrecsomagolt piros pöttyös rudiról…
a remekmű első és utolsó oldala:
2011. október 20., csütörtök
Vafler, origami és mézes alma
Így volt ez múltkor Marciéknál a UN koncerten, de ezen a héten az elementary schoolban is beköszöntött a nemzetek napja. Minden gyerek ilyenkor a saját országára jellemző színekben, ruhákban jöhet a suliba, a nagybetűs nap célja pedig nem más, mint, hogy minél többet megtudjanak egymás országairól, annak szokásairól. Aztán majd a nyelvekről még külön is lesz szó, november elején ugyanis az egész suli Language Week lázban ég majd, így arról később.
Bálint piros pólóban, fehér térdnadrágban, zöld zokniban és tricolorban pompázó pofikkal indult útnak, néhány órára én is vele tartottam, mert ilyenkor a szülőket is tárt karokkal várják.
Mindannyian nagyon aranyosak voltak és érdeklődőek. Idén 4 ország volt „terítéken”, így a sok színes bemutató mellett norvég vaflert reggelizhettek, majd megtanultak hajtogatni néhány origamit, kötöttek portugál tengerész csomót, magukra kenhettek egy kis Holt-tengeri iszapot, majd később (az iszapos kezükkel) mézbe mártogatott almát és kalácsot tömtek magukba, így egész biztosan megjegyezték, hogy miként köszöntik a Rosh Hashanah-t, azaz a zsidó újévet.
Bálintnak ez utóbbi különösen tetszett, mert az egyik izraeli osztálytársa még egy "szemléletes" videót is megmutatott neki, így estére már az egész család képben volt almamártogatás ügyileg. Aztán később rátalált egy még viccesebbre itt...
egy kupac szőke skandináv
itt pedig néhány kis gésa
készül az origami...
...meg a tengerész csomó
színes osztálytársak
2011. október 9., vasárnap
Élmény és emlék
Ezen a héten csütörtökön United Nations Concert volt a Middle School-ban, azaz Marcinak ismét sikerült egy nagy élményt begyűjtenie, meg persze nekünk is, mint meghívott vendégeknek.Óriási az iskola, de mégis az ebből fakadó hátrány hihetetlen előnnyé kovácsolódik a különböző kultúrából érkező gyerekek sokszínűsége miatt. Mikor délutánonként várom a fiúkat, mindig nagy élvezettel nézegetem én is ezeket a „színes” gyerekeket…A fiaink persze majd csak később fogják fel ennek a nagyszerűségét, most egyelőre annak örülök, hogy egyre természetesebben mozognak ebben az otthonitól igencsak eltérő közegben.
A koncert fantasztikus volt, a gyerekek pedig nagyon felszabadultak és ügyesek. Volt közös éneklés, zászlós felvonulás és nagyon sok klassz műsorszám, mint például ausztrál bennszülött tánc, japán taiko (óriásdob) előadás, óriás legyezőkkel taiji gongfu bemutató, spanyol gyökerekkel bíró filippínó pandanggo tánc, afrikai aranybányászok gumicsizmás tánca és persze mai pop- és rockzene a gyerkőcökből verbuválódott zenekar kíséretében.
Marcim ugyan nem szerepelt (azt nagyon utál…), de a technikai háttérmunkában vállalt feladatot, így dicséret illeti őt is.
Egy kedves gyerekkori emlékem villant be ezen az estén, amikor anno általános iskolában az egyik farsangon a „népek barátsága” c. csoportos jelmezünkkel első helyezettek lettünk. Egyik osztálytársunk magyar népviseletbe bújt, egy másik lány sítalpakkal a lábán eszkimót alakított, Orsi barátném (aki most biztos olvassa ezeket a sorokat) gésának öltözött, én pedig kukoricacsuhéból készített szoknyában és egy barna horgolt parókával a fejemen néger táncos voltam.
Lehet, hogy akkor nem volt dizájnos belépőjegy és programfüzet, se ultramodern díszlet és technika, sőt a ruháink sem voltak ennyire csodaszépek, de ha mégis ennyire mélyen elraktároztam, akkor egész biztosan nagy élmény lehetett az is…
az ausztrál bennszülöttek

a japán dobosok

a kínai legyezősök

és az afrikai gumibakancsosok
2011. szeptember 27., kedd
Színes pólóban színes gyerekek
Kedves Barátaim, Rokonaim, Ismerőseim és Mindenki, aki olvassa a blogomat!
Olyan egyoldalú az a blogírás, soha nem kapok visszajelzéseket (egyedül Dóra pötyög szorgalmasan), ez pedig olyan, mintha én csak mesélnék és Ti meg csak szépen csöndben hallgatnátok. Szóval nagyon örülnék, ha írnátok néha egy-egy kósza megjegyzést. Nyugodtan kérdezzetek, ha még érdekel a témával kapcsolatban valami, de kíváncsi lennék a véleményetekre, gondolataitokra és a kritikáitokra is.
Nagy örömömre azért néhányan közületek külön emileznek velem, de jó lenne ezt a blogot is egy kicsit élővé varázsolni és egy-egy témát "helyben" megvitatni.
No de most itt az alkalom! Aki kitalálja, hol rejtőzik a képen Bálint, az extra meglepit kap...
Üdv, Mariann
2011. szeptember 15., csütörtök
Házi feladat
Rengeteget fejlődtek a fiúk angolból mióta elkezdődött a suli.
Bár látványosan szenvednek, hogy mennyit kell tanulniuk, de szerintem azért élvezik.
Teljesen más itt az iskolai rendszer, mint otthon. A lexikális tudás helyett sokkal inkább az életre nevelésen van a hangsúly.
Marcinak természetesen már komolyabb leckéi vannak, de azok mégis színesek, érdekesek. Bálint szokás szerint még lazsálva is szépen halad...
Mi is élvezettel tanulunk velük - ilyen volt ma is, amikor a holnapi házi feladattal birkóztunk:
(a képre kattintva talán olvasható)

Bálintnak fiatal példaképek közül kell kiválasztania valakit, majd a megadott szempontok alapján néhány mondatot elmesélni róla és az erről készített hangfájlt elküldeni.
A múltkor pedig pajzskészítés volt a lecke. Először online meg kellett tervezni a pajzsot, majd volt egy videómankó is arról, hogyan kell elkészíteniük.

Minden gyerkőc készíthet saját honlapot magának, ebben Marci már nagyon profi, nem csoda, hiszen állandóan programozási könyveket molyol:
http://my.ofs.edu.sg/user/martonz.html
Ebből az interaktív iskolai módiból egyedül csak azt nem élvezik, hogy nem lehet egy házit és egy érdemjegyet sem elsumákolniuk.
Mi szülők saját kóddal ugyanígy beléphetünk a rendszerbe és a leckéken kívül minden dolgozatról is online tájékozódhatunk. No és az iskolai kalendáriumot is természetesen le tudjuk tölteni a saját telefonunkra, laptopunkra, így a szülői értekezletekről és az iskolai happeningekről tuti nem fogunk lemaradni.
2011. július 26., kedd
Iskolatáska...
Itt minden suliban egyenruhában járnak a gyerekek. Az iskola címeréhez hasonlóan a fehéren kívül sárga, kék és piros póló, hasonló színekben pompázó baseball sapka, illetve szürke térdnadrág az egyenviselet.
A negyedik osztályos matek könyvben sok új nincs, körülbelül az otthoni 2. és 3. osztályos anyagról szól. Marci örült, mert ő legalább a könyv vége felé már talált valami újat is. De mindezt csak azért, mivel az életkora szerinti nyolcadikat kezdi az otthoni hatodik után. Így a nyelvi nehézségek mellett legalább matekból könnyedén veszik az akadályokat. Jövő héten lesz még egy angol felmérés, ez alapján osztják be, hogy milyen szinten kezdjék a felzárkóztatásukat. Már izgatottak nagyon, várják már az új iskolai kalandokat.
A ruhák és a könyvek mellé kaptak internetes kódot és email címet is, a házi feladatot ugyanis sokszor online kell megoldaniuk. Sőt a szülők is kapnak kódot, hogy lássák a csemetéjük feladatait illetve a tanári visszajelzéseket. Láttunk is egy bemutatót egy ilyen házi feladat küldésről: verset kellett írni egy állatról, ezt elküldeni, de közben mellékelve egy hangfájlt is, amiben felmondja a gyerkőc a verset...Legalább az ellenőrzéssel nem megy az idő, így tudnak haladni az órán.
Amúgy - már nem is meglepő - az iskola is egy óriási intézmény. Több mint 3500 gyerek jár ide csaknem 75 országból, az óvodáskortól egészen a 12. évfolyamig, azaz 18 éves korig. A nagy előadóteremben kint lóg az összes zászló, köztük a magyar is - mert a mi fiainkkal együtt 7 magyar iskolással is büszkélkedhet a suli. Minden osztályterem falán ott egy térkép, megjelölve azt, hogy abba az osztályba a világ melyik pontjáról érkeztek a gyerekek. Biztos nagy élmény lesz ennyiféle kultúrát közelről megismerniük.
http://www.ofs.edu.sg/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

